Az inkaliliom az elegáns csokrok elmaradhatatlan alkotója. Virágai egyöntetű csokorban is rendkívül mutatósak. A virágok szépségével csak tartóssága vetekszik. Egész évben kaphatók. Ismerkedjünk meg velük.
Az inkaliliomok (Alstroemeriacae) családjába gyakran húsos rizómájú, váltakozó levélállású növények tartoznak, amelyek között kúszónövényeket is találunk (Bomarea). Az inkaliliom (Alstroemeria) nemzetségnek, amely Claus Alströmer (1794) svéd botanikus után kapta a nevét, mintegy 60 faja található Dél-Amerikában az Andok hóhatárától a felföldi erdőségeken át a tengerparti sivatagokig.
Az inkaliliom rizómáival gyorsan elszaporodik. Szárleveleinek morfológiai felszíne, amely fényes-zöld, a levél 180 fokos elcsavarodása következtében lefelé fordul. A párhuzamos erezetű levelek ülnek a száron. Viszonylag apró, üdezöld virágrügyeiből gyönyörű, színes, nagy virágfejek fejlődnek. Csinos tölcsér alakú, kissé szabálytalan virágai hosszú ernyőkben, álernyőkben nyílnak. Egy virágnak három sziromszerű csészelevele, és három valódi, jellemzően pontozott sziromlevele fejlődik. A porzók száma három, termője egy. Termése tok.
Az inkalilom hibridekről röviden
Az A. aurantiaca Chilében honos. Fagytűrő faj, ragyogó, narancsszínű vagy sárga virágokkal, rövid nyári virágzási periódussal. Sok mai vágott virágnak termesztett hibridnek az őse.
Kolumbiában termesztik a legnagyobb területen az inkaliliomot. A második illetve harmadik hely Hollandiát és Japánt illeti. A nemesített változatok két csoportba oszthatók: lepke virágú ás orchidea virágú inkaliliomokra. A lepkevirágúak szára, kocsánya rövidebb az orchideavirágúakénál, amelyek az A. aurantiaca meddő hibridjei. A legmutatósabbak a chilei télen virágzó és a brazil nyáron virágzó fajok keresztezésével előállított hibridek, amelyek örökzöldként egész évben virágoznak. A lepkevirágúak inkább valók cserepes növénynek. A legújabb cserepes hibridek 20-50 cm magasak, és rendkívül hosszan virágoznak, virágaik tartósak. Az orchidea típusúak inkább vágott virágok. Rövid, tavaszi virágzási periódus jellemzi őket.
Az inkaliliom gondozása
Az inkaliliom szobanövényként, dézsás növényként és virágágyi növényként is tartható. Tápanyag gazdag, jó vízgazdálkodású talajba, napra vagy félárnyékba való. Azonban a mediterrán jellegű klímát nem szereti! A hegyvidéki klímát kedveli. A hűvös éjszakák és közepesen meleg nappalok növénye. Igényli a magas páratartalmat. Nálunk nem könnyű a tartása.Talaját tartsuk nedvesen, de a pangóvízzel vigyázzuk, mert a rizómák rothadásnak indulhatnak. A magas fajtáknál a virágszárakat nem árt karózni, vagy más módon védeni a megdőléstől. Ha virágait vázába gyűjtjük, a virágszárat húzzuk ki a talajból inkább, minthogy levágjuk. Ha virágágyi növényként tartjuk, ősszel fel kell szedni. Zárható zsákban tárolhatjuk tiszta, száraz homokban vagy tőzegben, fagymentes helyen. Az utolsó fagyok elmúltával kiültethető. Melegebb, fagymentes (!) mikroklímán átvészelheti a telet, ha a rizomáit takarjuk 10-15 cm vastag mulcs vagy komposztréteggel.
Az inkaliliom min vágott virág
Kitűnő vágott virág, vázában 14 napig is eltartható. Csokorban központi helyet érdemel. Kevert csokrokba is köthető, de önmagában is megállja a helyét, némi zölddel párosítva.
Vágott virágként az alábbi javaslatokat érdemes betartani:
- Csomagolását megtartva hosszan tartsuk friss vízben, hogy jól megszívhassa magát.
- Majd ferdén vágjuk le a szárát, és az alsó leveleket, amelyek a vízszint alá esnek, távolítsuk el.
- Távolítsuk el folyamatosan az elnyílt virágokat, és gyakran cseréljünk vizet.
Tudta Ön, hogy…
- A belga és holland hibridek virágai a színben leggazdagabbak, és a legtartósabbak?
- A virágok egész évben kaphatók?
- A legdivatosabbak a vörös, narancs, rózsaszínű, sárga és bíbor színű virágok?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás